SZÁNHÚZÓ KUTYÁK – NYÁRON
A szánhúzó kutyák közismerten a jeges tájak lovagjai. Akkor vannak igazán elemükben, amikor ôsi „mesterségüket” űzhetik: fenséges, zord tájakon, hóban és fagyban röpíthetik a szánt. Ezeknek a nagyszerű kutyáknak lételeme a mozgás, akkor „boldogok”, ha maximális fizikai erôfeszítésekre sarkallják ôket. (Legalábbis azok a szerencsés példányokat, melyeket rendszeresen versenyeztetnek, melyeket nem „szobakutyaként” tartanak.) Igen ám, de itt nálunk, Európában, mihez kezdenek velük nyáron?...
A szánhúzó huskyk, malamutok, szamojédok nyáron se lazsáljanak, hanem dolgozzanak! – javasolja Dr. Dorit Freddersen-Petersen állatorvos, neves kutya-etológus, a kieli egyetem szakembere. Szerinte hűvös nyári hajnalokon vagy napnyugta után érdemes befogni ôket – akárcsak két-három kutyát is – „kerekes szánkó” elé és sima, sík terepen huzassuk magunkat velük.
Ezt persze a kutyasportok, pontosabban a szánhúzó sportok szerelmesei – és művelôi! – maguk is nagyon jól tudják. „Sportosan” tartott kutyáik nyáron is edzésben vannak. Általában a téli „adag” felét teljesítik: kétnaponta 7–10 kilométert futnak, hetenként egy alkalommal pedig – ha erre alkalmuk nyílik – fogatolt edzésen vesznek részt. Pihenônapokon a kutyák kialusszák fáradalmaikat. Gondozásuk, etetésük, fegyelmezésük nagyjából napi 4–5 órát vesz igénybe.
A „sarkvidék hajóinak” kiképzése és gyakorlása (legyen nyár vagy tél) természetesen különbözik a kutyaiskolákon megszokott, „szokványos” gyakorlatoktól. Körülbelül 7–10 hónapos koruk között már tudniuk kell pórázon vezetve parancsra irányt változtatni, majd hozzászoktatják ôket a hámhoz. Télen-nyáron terepgyakorlatokon vesznek részt és megtanulják a természetes akadályok kikerülését, illetve leküzdését. Nyáron különösen arra kell ügyelni, hogy ezeket a megerôltetô feladatokat ne a legnagyobb kánikulában gyakorolják. Vannak persze olyan napok, amikor hajnalban vagy alkonyat után is még nagy a hôség. Ilyenkor sűrűn tartanak pihenôt, s nedves kendôvel mossák le fejüket, hiszen tudjuk jól, hogy a kutya biológiai hűtôberendezése – miután izzadni nem képes – elég kényes és bonyolult. Ügyelni kell az étrend megválasztására is. A téli masszív, kalóriadús ételeket ilyenkor könnyebb, de tartalmas tápok, eledelek váltják fel.
A nyári edzéseken természetesen nem szánkót, hanem speciálisan megszerkesztett kétkerekű kocsikat, tricikliket és más guruló alkotmányokat húznak a kutyák. Ezeket a járgányokat általában állva irányítja a hajtó. (Az „amatôr versenyzôk” edzéséhez jobb híján a kerékpár is megteszi.)
A szánhúzó kutyák jó eredményei a rendszeres és kemény tréningen alapulnak. Szeptembertôl kezdôdôen, amikor a hegyekben a hômérô higanyszála már +l5ŢC fok alatt marad, minden második nap olyan kocsival gyakorolnak, amely hómentes idôkben a kifogástalan erônlétet hivatott biztosítani. A speciálisan e célra kialakított négykerekű jármű eleje mozgatható, kormányozható, a négy kerék mindegyike külön-külön fékezhetô
A szánhúzó sport igazi szépsége és öröme – kutyának, gazdának egyaránt – persze télen, hófedte tájakon élvezhetô igazán.
|